A szivárgásvizsgálati jegyzőkönyv elkészítése a vizsgálat után történik, annak kimenetele alapján. Amennyiben a megengedett mértéknél nagyobb szivárgás volt észlelhető az a szivárgásvizsgálati jegyzőkönyvként, az NKVH online Klímagáz adatbázisában is rögzítésre kerül.
A szivárgásvizsgálati jegyzőkönyv ezek mellett tartalmazza a vizsgált berendezések adatait és a tulajdonos/üzemeltető adatait is.
Mik a szivárgásvizsgálat folyamatának lépései?
1. Hatósági bejelentés, regisztráció
2. Szivárgásvizsgálati terv elkészítése
3. Szivárgásvizsgálati mérés elvégzése
4. Szivárgásvizsgálati jegyzőkönyv készítése
5. Online érvényesítése a hűtőköröknek az NKVH adatbázisában
6. NKVH hatósági matrica felhelyezése
Szivárgásvizsgálati jegyzőkönyv
A szivárgásvizsgálati jegyzőkönyvet képesített személy rögzítheti az NKVH Klímagáz adatbázisban. Képesített személy az, aki jogszabályok szerint jogosult az alábbi tevékenységek elvégzésére: telepítés, szerelés, beüzemelés, karbantartás, szervizelés, javítás, használaton kívül helyezési és a szivárgásellenőrzés is.
Amennyiben a szivárgásvizsgálat során nem találunk szivárgást, a jegyzőkönyvbe ez kerül rögzítésre, a szivárgásvizsgálat dátumával együtt, ami fontos mert ez alapján számolódik a következő vizsgálatnak az esedékessége (fél vagy egy év múlva).
Ha a szivárgásvizsgálat során szivárgást észlelünk, azt egy un. szivárgásbejelentő jegyzőkönyvvel szükséges rögzíteni az NKVH klímagáz adatbázisában. Itt szöveget, képet is feltölthetünk a szivárgásról, ami segítheti a sikeres javítási folyamatot. A szivárgás bejelentéséhez is tartozik kötelezően egy dátum. Ez azért fontos, mert a szivárgást minél előbb köteles a berendezéstulajdonos megszüntetni, így a hatósági felületen látszik az, ha ez elhúzódna és szivárog a berendezés. Amennyiben a szivárgási pont javításra került, és már nem áll fenn szivárgás, úgy újboli szivárgásvizsgálatot kell végezni, aminek sikerességet rögzíteni kell az NKVH online felületén újra, így a folyamat lezárult és a szivárgás elhárításra került.
